Dohányzó hatás

dohányzó hatás

Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel? Megjelent: Dohányzó hatás A cigaretta nagyon sokféle anyagot tartalmaz és ez által a szervezet minden részére kihatása van.

Dohányzás rossz szokás vagy függőség?

Ennek következtében a dohányosok várható átlagos élettartama átlagosan nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál. A magyarok dohányosok és nem-dohányosok együtt 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros dohányzó hatás egészségre. Dohányzó hatás megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak dohányzó hatás szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás.

A megkérdezettek többsége a felsorolt betegségek közül a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította dohányzó hatás, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás.

Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup intézet felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal. Azonnali hatás Az első cigaretta elszívása dohányzó hatás nem okoz különösebb jó érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger jelentkezik, általában ilyenkor még le sem tüdőzik a füstöt.

A rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású. A rendszeres dohányzás hatásai A rendszeresen dohányzóknál a dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai nem kizárólag a nikotin számlájára írhatók, sőt a hosszú távú hatásoknál nagyobb egészségkárosító szerepe van a belélegzett füst irritáló kátránytartalmának dohányzó hatás a CO kötődésnek mint a nikotin függőséget okozó hatásának.

  • Hogy leszoktam a dohányzásról 2. rész
  • A dohányzás káros hatásai

A dohányzás, mint drog A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki. A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító.

Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. A lelki függőség kialakulásáért a dohányzással összefüggő szertartások is felelősek. A napi szokásokba beépül az ébredés utáni, a kávé melletti, étkezés utáni stb.

Elvonási tünetei: az dohányzó hatás cigaretta elszívása után pár órával erős hiányérzet jelentkezik, majd 24 óra múlva a nikotin elvonási tünetek is megjelennek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy, székrekedés képében.

  • Hagyja abba a dohányzást fejfájás oka
  • Dohányzás – Wikipédia
  • A dohányzás veszélyei - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
  • Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel?
  • Dohányzás rossz szokás vagy függőség? | kockabistro.hu

A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé. Légutak, tüdő A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák.

A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.

A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban.

dohányzó hatás

Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között. Minél több napi cigaretta, és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. A tüdőrákos betegek kb. Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők pl: genetikai háttér szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok.

dohányzó hatás

Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy dohányzó hatás elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik. Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat.

Dohányzó hatás szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az ún. COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével ostrukciójával járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását dohányzó hatás vagy emphysema.

Normálisan a tüdőben számos apró ún. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát. A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani, ezzel a felülete viszont jelentősen csökken.

A dohányzás káros hatásai

Emiatt van az, dohányzó hatás a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő. Valamint amiatt is, hogy az oxigén helyett a cigarettából származó szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon. A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti. A betegség megfelelő kezeléssel kontrollálható, de nem gyógyítható, így különösen fontos a megelőzés, vagy a már kialakult elváltozás esetén a mielőbbi diagnózis, idejében megkezdett terápia.

A COPD elsődleges, de nem egyedüli kiváltó oka az aktív ill. A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú 40 évesnél idősebb dohányos személyek évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.

dohányzó hatás

A dohányzás továbbá rontja az asztmát, előhozhatja dohányzó hatás asztmás rohamokat. Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma.

Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl.

dohányzó hatás

Szív, erek A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belső felszíne megváltozik.

A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Ez a dohányzó hatás dohányzó hatás a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal.

Az érelmeszesedésnek szervenként különböző tünetei lehetnek: Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét.

  1. A leszokással kísérletezők viszont már tudják, hogy a dohányzásról nehéz leszokni.
  2. Mit szerezhetek azzal, hogy leszokom a dohányzást
  3. Szakaszában a dohányzásról való leszokás után

Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik, mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal.

Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően.

A végtagokban ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. Végül a fájdalom már nyugalomban is jellemző. A vérrög az érelmeszesedéses szűkületet tovább rontja. Ebben a szakaszban jelentkezik dohányzó hatás gangraena, vagyis az üszkösödés a vérellátási hiányból adódó szöveti elhalás majd rothadásmely amputációhoz vezethet.

A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás leszokni a dohányzási klubról a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is.

dohányzó hatás

Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon. A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát.

Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló dohányzó hatás szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye szerese a normál értéknek.

Gyomor, bélrendszer A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. Nemi szervek A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakulhat ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes dohányzó hatás, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást. Magzat Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet.

Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyanúgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is.

Gyakoribb a koraszülés.

Passzív dohányzás Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek a fenti károsító hatások. Sőt a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is.

A nemdohányosok jelentős hányadánál rövidtávon szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki a dohányfüst és súlyos rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedő egyéneknél. De a bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések is egyértelműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, ahol legalább egy vagy mindkét szülő dohányzik.

Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek. A fiatal, fejlődő szervezetben a passzívan belélegzett dohányfüst dohányzó hatás károsítóbb hatást fejthet ki, ugyanis a kisebb gyerekek és a serdülők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a cigarettában található méreganyagokra, mint a felnőtté.

Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak.

Ennek legfőbb oka, hogy ez az immun- és az idegrendszer intenzív fejlődésének időszaka, és ilyenkor minden külső hatás erőteljesebb befolyással lehet a gyermekek egészségére.

Fontos információk